KASTÉLYHISTÓRIÁK

UTAZÁS


Erzsébet királyné nyomában Szegeden

Ruskovics Ignác vázlata, Erzsébet és Ferenc József 1857-ben

Erzsébet és Szeged kapcsolta több mint 160 esztendeje 1857-ben kezdődött, Ferenc József és felesége első magyarországi látogatásának egyik legtávolabbi pontja volt a Tisza-parti város. A korízlésnek megfelelő, kellően romantikus ábrázolás az utazás egyik pillanatát ábrázolja, lóháton a házaspárral…
A kiegyezésre és a koronázásra még 10 évet kellett várni. A megbékélés éveinek szépreményű terveit tette tönkre Szegeden, az 1879-es árvíz. Az akkor már királyné Erzsébet külföldön vadászott, táviratban tudatta vele férje a tragédiát, jelezte elindul haza. Ferenc József mint uralkodó úgy érezte, hogy a helyszínen kell megnyugtatni a nyomorúságra jutott embereket. Az árvíz levonulása után hangzott el híres mondata: – „Szeged szebb lesz, mint volt”.
Ígéretét beváltotta, a kárvallottak megsegítését maga a királyi pár kezdte. Arra kérték a magyar nemzetet, hogy az ezüstlakodalmuk megünneplésére szánt pénzzel a szegedieket segítsék. Az európai összefogás szép példájaként a kontinens fővárosai is adományoztak az újjáépítésre. (Ennek emlékét őrzik az adományozó városokról elnevezett körutak Szegeden) És való igaz, Szeged szépséges lett. Elég csak a városháza épületét említeni, ahol az olajfestmények között ott díszeleg Erzsébeté is.

Ugrás az időben: a királyné halála után Szegeden – és még sok városban összefogtak, hogy szobrot emeljenek tiszteletére.

Erzsébet védnöksége alatt épült a Fogadalmi templom. A szoborról sem feledkeztek meg: Ligeti Miklós alkotása sokak kedvence ma is. A Pesti Hírlap így méltatta az alkotást: “Elbűvölő bájjal ül a szépséges királyné egy márvány padon, csipkés magyar ruhában koronával a fején, üde szépsége teljes virulásában és miközben elmerengve alátekint, gyönyörű kezeit önfeledten ölében pihenteti s jobbjában legyezőt tart. Annyira szép ez a női alak, hogy rövid időn belül, ha szerte az országban megismerik, szerelmes lesz belé az egész Magyarország, mint ahogy szerető rajongással őrizzük emlékét ma is e hazában.”
Kísérőnk és egyben kalauzunk egy külön csemegére is felhívta a figyelmünket, a Fekete-házra, ahol egy ismeretlen mester Erzsébet ábrázolása látható, akármennyire ügyeskedtünk, nem derült fény az alkotó nevére. (Ha valaki tudja és megírja azt előre is nagyon köszönjük.

Aztán villamosra szálltunk és irány Új-szeged, ahol az Erzsébet-fákat fotóztuk, a város nem feledkezett meg védnökéről, a királyné halálakor emlékfákat ültettek tiszteletére.

Este nagyon fáradtan színházba készültünk, természetesen a híres szabadtérire, de előtte még egy különlegesség várt bennünket, a Somogyi-könyvtárban: megmutatták híres gyűjteményük egyik nemcsak mérete miatt igazán becses darabját az Erzsébet-albumot.

Ha arra járnak, és van rá mód nézzék meg.

Közben a szabadtérin már hangoltak, élményekkel telve, kicsit fáradtan, de izgatottan igyekeztünk az Elisabeth musical szabadtéri ősbemutatójára. Tudtuk ott lesz Lévay Szilveszter és családja is. A zeneszerző egyébként Szabadkán született (mint kiderült onnan is voltak rokonok) fiatalon megérintette a magyarok királynéjának különleges sorsa. Érdeklődése csak fokozódott, amikor megismerte feleségét, Mónikát. A hölgy már korábban is Erzsébet rajongó volt, sokat tud a nem mindennapi asszonyról, és gyűjti is a vele kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat.
Aztán képbe került a szövegkönyvíró, Michael Kuncze – ő prágai születésű, és a zeneszerző jól ismerte az édesapját, az idősebb Kunczéval a zenész, anno magyarul beszélgetett. Tehát majdnem összejött a Monarchia, ez lehet a magyarázta annak, hogy mindenütt – beleértve Japánt is – fergeteges siker kíséri az Elisabeth musicalt. A végére egy dal a musicalból…. Az már nem én lennék


Magyar emlék a Francia Riviérán

120 éves az Erzsébet obeliszk

Alig néhány hónappal Erzsébet királyné tragikus halála után, 1899 tavaszán obeliszket állítottak az elhunyt egyik kedves üdülőhelyén, Cap Martinben. A Menton és Monaco közötti üdülőhelyet nagyon szerette a királyné, az egyik tisztelője, bizonyos Montgomery hercegné saját versikéjét vésette a márványra, valahogy így: „Felállítottuk ezt a nagyon szerény obeliszket, oh, Erzsébet királyné, aki esténként nagyon szeretett idejönni, hogy beleheld a cziprus illatát és megpihenhess a sziklák között.”

 

Az avatási ünnepségen a nizzai püspök szentelte fel az oszlopot, és egyben méltatta az előző évben, Genfben megölt királyné emlékét.
A talapzatra egyebek között Ferenc József koszorúját is elhelyezték, de oda kerültek Viktória angol királynő virágai is.
Erzsébet királyné egyik udvarhölgye, Sztáray Irma jegyezte fel a különvonat megérkezését.

A korabeli újság szerint a Cap Martin fogadóban volt a királyi pár és a kíséret szállása

1895. február hó.
Cap Martinban vagyunk. Nagyon kedves helye ez a királynénak. Hotelünkben, én lakom a király részére fönntartott szobákat, hogy azok otthonosak legyenek, mire megérkezik. Jóval a vonat érkezése előtt már künn voltunk Őfelségével és Trani grófnéval (Erzsébet testvére) a pályaudvaron és ott föl s alá járkálva vártuk a különvonatot. A peron el van zárva s kívülünk csupán a testületileg megjelent városi hatóság részére nyílik meg. Pontban 11 órakor ünnepélyes csendben gördül be a vonat, olyan könnyen, simán, mintha gumikerekei volnának. A király ott áll a kocsi ajtajában mosolyogva köszön, s alig hogy a vonat megáll, könnyedséggel leugrik, a királynéhoz siet és megcsókolja, Aztán egy pillanatig kedvteléssel csüng tekintete a Királynén és jóságos szemének néma beszédje fejezi ki gondolatát: -szívemből örülök, hogy jó színben látlak. – Hotelünk elé érve, mely gazdagon föl volt díszítve szőnyegekkel, virágokkal, egy csoportban nagyszámú várakozót vettem észre, kik láthatólag elkülönítették magukat a többiektől. Mikor a Király kocsija ideért, harsogó „Éljen” reszkettette meg a levegőt. Az időző magyarok hódoltak itt a magyar Királynak.

Stefánia nászúton, anyósa nyomában

Nehéz asszonyi sors jutott Stefánia, belga királyi hercegnőnek, bár élete utolsó szakaszát békességben tölthette második férjével, Lónyai Elemérrel. A részben magyar származású hölgy, édesanyja József nádor lánya, Mária Henrietta Budán születette és nevelkedett. Kérője, a későbbi belga királyt követve került külföldre… Egyik lánya, kezét Rudolf kérte meg, és anyjához hasonlóan szerelem nélkül lett feleség. Majd néhány év múlva özvegy… Apósa a Habsburg-ház ura új férjet keresett neki, a Rudolf helyett kijelölt Ferenc Ferdinánd személyében. Uralkodó ide, uralkodó oda a házasság nem jött össze, mint később kiderült, mind a két érintett szíve foglalt volt. (Ferenc Ferdinánd udvarhölgyet Chotek Zsófiát vette el, Stefánia pedig Lónyai Elemér felesége lett.

Az esküvőre megjelent hivatalos fénykép

A házasságot a szépséges Miramare kastélyban kötötték meg, és nem messze onnan, a Francia Riviérán töltötték a „násznapokat”. Még hozzá éppen abban a ma is meglévő villában, amit gyakran bérelt korábbi anyósa. A hírlapírók – élve a különleges lehetőséggel – örömmel utaztak a helyszínre, hogy tudósítsanak a gyorsan megromlott házasságról… Lónyay gróf (később IV. Károly jóvoltából herceg) kénytelen volt diplomácia kapcsolatát felhasználva, bécsi újságokon keresztül cáfolni: „Bátran megírhatja, hogy családi boldogságunk zavartalan.
Sztori tehát nincs, maradt a környzet leírása: „ Az a ház, a melyben a gróf pár lakik, igen szép fekvésű és nagy kert veszi körül. Az előcsarnokban, a melyet nagy tükörajtók választanak el a nagy fogadóteremtől, látogatókönyv van kitéve, a melynek borítékán S betű látható királyi koronával. Tele van írva látogatók, tisztelgők neveivel, ámbár a grófi pár nagyon visszavonultan él és csak ritkán vesz részt azokban az ünnepélyekben, a melyeket Cap-Martinben a világ minden részéből együvé kerülő előkelő vendégek rendeznek.”
Annál többet sétálnak azonban a természeti szépségekben gazdag környéken, mely alkalommal több kedvenc kutyájuk kíséri őket. Képünk is egy ilyen séta utáni pihenő közben tünteti fel a grófi párt.

A villa napjainkban

Ami annak idején nem sikerült Ferenc Józsefnek, azt elrendezte az élet. A két asszony Chotek Zsófia és Stefánia jó barátnők lettek. A korabeli szokásjog szerint rangon aluli házasságban éltek, nem szívesen hívták őket vendégségbe. Kivétel volt a Lónyay-házaspár, akivel legendása volt barátságuk, az asszonyoké és a férjeké is. Ferenc Ferdinánd és felesége gyakran vendégeskedett valamelyik Lónyay birtokon, például Bodrogolasziban vagy Oroszváron.

Korfu

Amikor Erzsébet királyné először az 1860-as években járt Korfun, rögtön elvarázsolta a csodálatos táj, a kellemes klima, végül 1889-ben egyetlen fia, Rudolf trónörökös halálának évében vásárolt ott ingatlant, majd üdülőt építtetett. A korábban bérelt Braila-villából költözött át az Achilleion néven elhíresült palotába.
A dombra telepített pompeji stílusú épületben minden a királyné ízlését szolgálta a sok falfestés, a különböző kompozíciók, szobrok jellemzően az Illiász büszke hősét, Achilleiont dicsőítették.
De mutassa be az csodás szigetet az eredeti valóságában gróf Sztáray Irma, a királyné udvarhölgye.

Az albán hegyek fehére, tehát itt nincs tavasz! Félegy volt, mikor Őfelségével elhagytuk a hajót.
Dehogy van itt tél!
Most látom csak, hogy az egész sziget olyan, mint egy virágos szőnyeg. Igazi rózsaszín tavasz, hamisítatlan örök ifjúság mosolyog le a partról, mely fölött magas hegyen áll a hófehér Achilleion.
A parton, vagyis a kert végében báró Bukovich, az Achilleion. igazgatója fogadta őfelségét… Pálmák, gyümölcscsel, virággal dúsan megrakott citrom- és narancsfák közt haladtunk, amerre pillantásommal fordulok, büszke pompával néznek le reám a viritó rózsafák, míg a pázsitban megbújt tenger-ibolya szives üdvözletként küldi felém légbe terjengő kedves illatát. Most elhaladunk Heine szobránál, feljebb az átszellemült arcú Byront köszöntjük és mind följebb tartva, elérjük az első erkélyt, mely a folyton emelkedő kert második harmadában van.
Márványlépcsők vezetnek föl – e magaslatra, melyet törpe oszlopokon nyugvó márványkerítés vesz körül.
E teraszon a följárattal szemben pillantom meg a hatalmas márványtömbön, félfekvő helyzetben a királyné hősét, a haldokló Achillest…
Az echilleioni ebédek, igazi királyi ebédek voltak. Legtöbb remekét a tengernek köszönhettük, sőt erre emlékeztette a tábla minden kelléke is, amennyiben ezüst-, porcellán-, üveg- és az asztalnemű császári korona alatt delfinjegyet viselt. Ez az Achilleion stílusához tartozott, hol majd minden tárgyon és díszitésen előfordult a delfin…

Ági Müller felvétele:
Kedves, csendes egyformaságban telő napjaink közül a mai nagyon kiemelkedett egy kegyeletteljes ünnepséggel. A királyné egy remek kivitelű himzett zászlót ajándékozott a gasturi görög templomnak s a hivek a papsággal élükön processzióban jöttek annak átvételére. Gyönyörű képet nyujtott az Achilleion udvarára ünnepi rendben fölvonuló tarka tömeg, hordván lengő zászlóit s elől magasra emelvén s Szűz Mária ezüstbe vésett képét, mely körül égő gyertyákkal haladt Gasturi fiatalsága.
A Királyné az erkélyen állva hallgatta meg a teljes ornátusban megjelent pópa beszédét. Ennek végeztével a falu küldöttsége járult a Királyné elé és hódolattal bemutatva arra kérte: engedné meg Ő Felsége, hogy Cressida kútja ezentúl az Ő nevéről Vasilissa Elisabethának neveztessék el.

A villát egyébként Gizella főhercegnő nagyobbik lánya örökölte, majd II. Vilmos vásárolta meg, a háborús időkben, ahogy illik hadkórházként szolgálta a sebesült francia és szerb katonákat. Az 1919-es versailles-i béke után került a görög állam tulajdonába és 1994-ben, amikor Athénban ülésezett az Európai Unió elnöksége, Erzsébet másik kedves kastélyához, a gödöllőihez hasonlóan ott rendezték meg a fontosabb konferenciákat.