KASTÉLYHISTÓRIÁK

GASZTRO

 

A megunhatatlan matrózblúz

Kolumbusz hajósai már saját otthon is hordott ruhájukban teljesítettek szolgálatot, a viseletek kialakulása, csak a nagy felfedezések idejére tehető Hol máshol, mint az egykori tengerészeti, később haditengerészeti nagyhatalom Anglia hajósaihoz köthető az első egyenruhák kialakulása. A 18 század közepén már sötétkék kabátban, zakóban, fehér térdnadrágban, harisnyában dolgoztak. A francia hajósok felsője szintén kék volt a mellény pedig vörös, az öltözéket a fölfelé keskenyedő cilinder formájú lakozott kalap egészítette ki. Napóleon idejében a huszárruhához hasonló volt az uniformis, vörös, forgós csákóval. A talán legismertebb admirális Nelson tisztjei is kék felsőben, fehér pantallóban, karimás kalapban teljesítettek szolgálatot. A matrózok akkoriban hosszú, varkocsba összefogott hajukat a sós tengeri levegőtől zsiradékból álló hajbalzsammal óvták, nyakuk köré hatalmas bőrgallért tekertek. Nos, ebből a „védőruhából” terjedt el az egész világon a matrózgallér. Európában három csík díszíti, a hagyomány szerint a három legnagyobb tengeri csata emlékére. Az első az időszámítás előtt 480-ban, Szalamisznál, a görög-perzsa ütközet, a második a keresztények és a muzulmánok közötti 1571 lepantói csata, a harmadikat a Trafalgár-foknál vívták az angolok az egyesített spanyol-francia armadával.


K.u.K. matróz

Az egész világon fekete nyakkendőt hordanak a tengerészek is, méghozzá Napóleon hajói legyőzésének emlékére. Nelson admirális kortársa Elliot kapitány iránti tiszteletből a kereskedelmi tengerészek öltönyének ujját négyszög, a haditengerészekén pedig hasonló alakú hurok díszíti. A csatában súlyosan megsérült Elliot parancsnok vérző karját kötéllel elszorítva harcolt tovább. Nelsont egyébként még a csata legelején eltalálta egy golyó, de az angolok, hidegvérrel tovább harcolva győztek.



Gusztáv svéd király

Fotók erősítik meg az uralkodók, köztük Ferenc József (előnyben részesítette a huszártábornokit) , imádják az egyenruhát, tény nagyon elegáns.

Magyarország utolsó király, IV. Károly szivesen fényképeztette magát tengerész egyenruhában, természetesen fiaról, Ottó trónörökörsről is készült matrózblúzos fotó.

A nők is megirigyelték az elegáns sötétkék-fehér összeállítást, és akkor egyszer csak jött Coco Chanel és tervezett néhány elegáns darabot. Tessék választani.

Ami a matrózfröcsöt illeti, természetesen egy korsó sör (hajós pohárból, ha lehet nem iszik csak korósból) fél deci rummal ízestve.

Matrózhús

Hozzávalók:

  • 70 dkg sertéscomb

  • 1 fej vöröshagyma

  • 2 evőkanál liszt

  • 1 dl étolaj

  • bors

  • 2 evőkanál mustár

  • kávéskanálnyi majoránna

Elkészítés: A húst vékony csíkokra vágjuk, lisztben megforgatva az olajban kisütjük, majd szűrőkanállal kiszedjük, félretesszük.
A visszamaradt olajban üvegesre pároljuk a megtisztított, apró kockára vágott vöröshagymát, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a majoránnát, a húst, és kevés vízzel félpuhára főzzük.
Ekkor ízesítjük a mustárral, és a vizet pótolva teljesen puhára pároljuk. Rizsköret illik hozzá legjobban.

Erzsébet királyné torta-Solier Cafe

tojásfehérje 100 g
cukor 100 g
kókuszreszelék 50 g
liszt 50 g
sütőpor 1g
olaj 25 g
tojásfehérjét habbá verjük a cukorral, majd lazán belekeverjük a többi hozzávalót, tortakarikában lapot sütünk,
160°c-on, kb. 16 perc.

Kétféle krémet készítünk, melyet rétegezünk!
alapkrém (gőzkrém)
tej 400 g
keményítő 32 g
cukor 120 g
tojás 2 db

“pudingot” főzünk a hozzávalókból és kétfelé osztjuk, az egyik feléhez hozzáadunk
100 g fehércsokoládét és 100 g kójuszt, majd simára keverjük és mindkét krémet kihűtjük!
A krémhez hozzákeverünk még 40 g oldott zselatint és 250 g tejszínhabot, a másik krémhez pedig 250 g leturmixolt epret, 40 g oldott zselatint és 250 g tejszínhabot keverünk,
majd a karikába töltjük a kókuszos piskótára a két krémet!
Tetejét eperzselével, eperrel díszítjük!

SCHRATT-kuglóf

Hozzávalók:
500 g sima liszt
250 g margarin
120 gr kristály- vagy porcukor
50 g mazsola
50 g szálasra vágott mandula
20 g élesztő
¼ liter tej
3 tojássárgája
1 citromhéja
továbbá margarin a kikenéshez
mandulalapocskák a kuglófforma kibéleléséhez
A kuglófformát margarinnal kikenjük és megszórjuk hajszálvékonyra szeletelt mandulalapocskákkal. Az élesztő a langyos tejben felfuttatjuk, majd belekeverjük a tojássárgákat, a vékony csíkokra vágott citromhéjat.
A margarin a cukorral habosra keverjük és váltakozva, adagolva beletesszük a lisztet, a tej-élesztő-tojássárga keveréket, a mazsolát és a szálasra vágott mandulát.
A masszát az előkészített formába öntjük, s fél óráig meleg helyen kelesztjük.
Előmelegített sütőben kb. 160-170 fokon 1 órát sütjük.

STEFÁNIA-torta

Különleges, ahogy mondani szokták „munkás” a trónörökösné nevéhez kötődő torta, megéri a fáradtságot, nagyon finom, igazi kézműves. Nem kifejezetten fogyókúrás, viszont az interneten kerengő receptektől eltérően, valódi bécsi, császári. Áthidaló könnyítés, normál piskótatortát megtölteni a krémekkel.

Hozzávalók:
4 tojás
170 g cukor
100 g reszelt mogyoró
100 g reszelt csokoládé
125 ml felvert tejszín
2 evőkanál cukor
összevágott pisztácia a díszítéshez
A tortalaphoz a tojások fehérjét és sárgáját szétválasztjuk. A tojássárgáját a cukorral nagyon habosra keverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és a darált mogyoróval, a reszelt csokoládéval együtt a tojáskrémhez keverjük. 180 fokra előmelegített sütőben összesen négy tortalapot sütünk, úgy, hogy vagy négy részre osztjuk a tésztát és margarinnal kikent liszttel meghintett rugós tortaformában egymás után megsütjük, vagy a sütőpapírra négy kerek lapot simítunk, egyenként 10 perc alatt megsütjük, majd formára vágjuk.

A kész tortalapokat még melegen kivesszük a formából, illetve leválasztjuk a sütőpapírról, rövid ideig hűlni hagyjuk, és megtöltjük a közben elkészített krémekkel.

Hozzávalók a csokoládékrémhez:

60 g csokoládé
60 g cukor
80 ml víz
125 ml liter tejszín
2 lap zselatin

A csokoládékrémhez először a cukrot „szálasra” főzzük, (Akkor jó, ha a főzőkanalat belemerítjük, és hosszú szálat tudunk húzni belőle, amely nem szakad el.) Ezt a sűrű szirupot a vízfürdőben megolvasztott csokoládéval simára keverjük, hozzáadjuk a felvert tejszínt és az előzőleg vízben beáztatott, jól kinyomkodott zselatint.

Hozzávalók a mogyorókrémhez:

125 ml tejszín
3 tojássárgája
70 g cukor
70 g darált mogyoró
125 ml felvert tejszín
2 lap zselatin

A mogyorókrémhez – gőz fölött – a tejszínt, a tojássárgáját, a cukrot és a darált mogyorót addig keverjük, míg a krém elég lágy lesz. Ezután beáztatjuk a zselatint, kinyomkodjuk és a kemény habbá vert tejszínnel együtt a kihűtött tojáskrémbe keverjük.

Hozzávalók a málnakrémhez:

125 ml tejszín
70 g málnavelő
2 lap zselatin

A málnakrémhez ugyanígy először a zselatint vízben beáztatjuk, néhány csepp meleg víz hozzáadásával feloldjuk, a felvert tejszínnel és a málnavelővel elvegyítjük.

A tortalapokat egymásra helyezzük, közben megkenjük a krémekkel.

A legfelső tortalapot és a torta oldalát habbá vert tejszínnel bevonjuk, és összevágott pisztáciával megszórjuk.

STEFÁNIA- sült

Hozzávalók:

1 kg felsál
1 fej vöröshagyma
6 egész tojás
só, bors,
10 dkg szalonna
1 csokor petrezselyem

A felsált két részre vágjuk, jó vékonyra kiverjük, finomra vágott vöröshagymával, petrezselyemmel meghintjük a szeleteket, a keményre főzött tojásokat megtisztítjuk, egy-egy részbe 3 tojást hosszában elhelyezzük. A szalonnát kétfelé osztva a tojásra tesszük, megsózzuk, borsozzuk s mindkettőt összegöngyölve fonállal összekötjük és puhára pároljuk. (aki bacont használ, vigyázzon a sózással)

Ha kihűlt, szeleteljük, burgonya körettel tálaljuk.

Mária Terézia is megkóstolta

Mária Terézia 1751-es nevezetes látogatásakor „Gödöllő utczáin két nap és két éjszaka folyt a bor, melyet csövekben vezettek szét a Grassalkovich pinczéiből: a test táplálásra nagy tüzek fölött hatalmas nyársakon ökröket forgattak, s dél tájon Grassalkovich fizetőmestere végig lovagolt az utczákon s arany- és ezüstpénzeket szórt az ujjongó sokaság közé” Olvasható Reiner Bertalan: Magyar kultúr-képek című 1891-ben munkájában.
Hogy így történt-e valójában, azt napjainkban szinte már lehetetlen kideríteni. Az viszont biztos, hogy a nevezetes vendégeskedés hiteles „hagyatéka” a Grassalkovich-palacsinta. A Mária Teréziának egy kifejezetten erre az alkalomra készített meleg előélettel kedveskedett az ismeretlen nevű főszakács. A császári receptek gyűjteményében ezt az eredeti receptet találtuk.

Hozzávalók:
1 szelet húsos füstölt szalonna 2 mm-es kockákra vágva
1 evőkanál napraforgóolaj
1 púpozott evőkanál vöröshagyma, finomra vágva
1 teáskanál pirospaprika
40 g füstölt szárazkolbász
200 g zöldpaprika kockákra vágva
50 g paradicsom, héj és mag nélkül, kockákra vágva
160 g hízott kacsamáj (4 x 40 g-os szelet)

csipetnyi szárított majoránna
1 evőkanál liszt
1 teáskanál napraforgóolaj
8 sós palacsinta
a kisütéshez olaj, liszt, tojás, zsemlemorzsa
1 pohár tejföl, csemegepaprika
Paprikás mártás: fél csirkéből paprikást főzünk, amikor megfőtt, kivesszük a csirkedarabokat, a levét leszűrjük, lisztet, tejszínt, tejfölt adunk hozzá és felforraljuk.
Az olajon megsütött húsos füstölt szalonnán aranysárgára pirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd levesszük a tűztől és hozzáadjuk a csemegepaprikát, az apró kockára vágott kolbászt és az előre elkészített lecsót. Jól összeforraljuk.
A kacsamájat nyolc szeletre vágjuk, picit megsózzuk, rászórjuk a morzsolt majoránnát és egy evőkanálnyi olajon közepes tűznél mindkét oldalát 1-2 percig sütjük.
Mélytányérra teszünk 1 forró palacsintát, ennek közepére a kolbászos lecsó 1/8-át, a kacsamájból egy szeletet. A palacsintatésztát összefogjuk, batyut formálunk belőle, és fogvájóval összetűzzük.
Amikor mind a nyolc palacsintabatyu elkészült, azokat tepsibe tesszük és közepesen meleg sütőben 3-4 percig sütjük. Tejfölös, paprikás mártásban tálaljuk.

 

Blaha Lujza torta

A hagyomány szerint egy, sajnos meg nem nevezett
szabadkai cukrászmester kreálta Blaha Lujza esküvőjére, a később a művésznő nevével elhíresült tortát. Ez a torta jelentette az inspirációt, ezt a tortát újítottuk meg!
• mandulás linzer tészta
• málna
• málnás-fehér csokoládé mousse
• pirított mandula
• málna zselé
A finom, enyhén mandulás ízű linzer lapokat, házi készítésű málnás-meggylekvárral töltjük össze, málnás-fehér csokoládéval vonjuk be a tetejét és mandulával panírozzuk az oldalát.
Köszönjük a Solier Cafe segítségét.

Az eddig három kiadásban megjelent Gödöllői királyi szakácskönyv kiegészítéseként Mikszáth Kálmán és Habsburg Ottó kedvenc étkei.

Mikszáth Kálmán
1847-1910

Regényíró, újságíró, az Országos Hírlap főszerkesztője. Az általa alapított Országos Hírlapban 1898. szeptemberében a genfi gyilkosságot külön kiadásban közölte, és következő lapszámokban több visszaemlékezést is írt az elhunytról.

Egy jó barátom lakik Gödöllőn, gyakran meghí oda, szép fecsegő húgai vannak, azok mindent megtudnak, s azok nekem mindent elbeszélnek, hogy a magyar királyné mit csinál”. Íme egy kevésbé ismert kedves történet Mikszáth Kálmán tollából.

Gróf Andrássy felesége, a bűbájos Katinka grófné, sztárja volt akkor a főrangú társaságnak, és körülrajongott, irigyelt intimusa Erzsébet királynénak, a magyarok imádott nagyasszonyának. A királyné egy ízben említette Katinka grófnénak, hogy szeretne igazi, meghamisítatlan magyar ételt enni, nem úgy, ahogy azt a szakács, de ahogy az igazi régi magyarok főzték. Andrássyné Kendeffy Katinka grófnő, mint minden erdélyi mágnáshölgy, magyar nevelésben részesült, és tudta is főzni azokat az ősi magyar eledeleket… A híg lére eresztett tejfölös fuszulyka és kilencféle húsból összeállított kolozsvári káposztának készítési titka, mind a kis ujjában volt Kendeffy Katinkának.
– De abban nem szabad ám belé kotnyeleskedni az udvari szakácsnak – mondotta a királyné, és kieszelték, hogy épén csak ketten fogják főzni, még pedig nem is a királyi lakban, de a Sándor palotában az Andrássyék konyháján. Úgy is történt. És főzött Katinka grófné — ragyogó csillaga minden szalonnak — olyan tejfölös f u s z u l y k á t, meg tárkonyos bárányt, hogyha föltámad vala, még Apor uram is megnyalja utána a tíz ujját, aki pedig már másfélszáz év előtt nagy búsan azt írta: a mai paszomántos gyomra embereknek nem való a jó régi módi erdélyi Uri konyha, és nekem nem főz már senki ínyemre.
Micsoda dicsőség volt az a kitűnő magyar grófnénak, mikor híre futamodott, hogy Erzsébet királyné nemcsak evett a főztéből, de még azt is mondta, hogy a világ semmiféle udvari szakácsa nem tud olyan ételt készíteni, ami ahhoz fogható volna.

Budapesten, a Széchenyi téren, a Magyar Tudományos Akadémia melletti sarkon magasodik a hajdani István főherceg szálloda épülete. A tudós embereken kívül a közeli parlamentből is sokan jártak oda egy-egy finom ebédért. Lévén Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselő, ő is gyakran felkereste a nevezetes helyet. A híres dinasztiaalapító Gundel Jánost kérte meg, hogy lepje meg egyszer olyan levessel, amilyet ő még nem evett.
Így született meg a palócleves. Az eredeti recept a Gundel Károly által jegyzett szakácskönyvből.

Palócleves

Hozzávalók: (hat személyre)
400 g ürü (birka) színhús, lehetőleg lapocka
120 g vöröshagyma, 60 g zsír
10 g fűszerpaprika
só, köménymag
babérlevél, fokhagyma
350 g burgonya
250 h zöldbab (zsenge, friss)
2 dl tejföl
20 g liszt
kapor

A húst 1 cm-es kockákra vágjuk és abból a megfelelő hozzávalókból pörköltet készítünk.
Közben a burgonyát kis kockákra, a zöldbabot 2 cm-es darabokra vágva, lehetőleg külön-külön, kevés sós vízben puhára főzünk, majd levükkel együtt a kész pörköltre öntjük.
Hozzáadunk annyi csontlevet vagy annak hiányában vizet, hogy kb. 2 liternyi levest kapjunk.
Ha felforrt, a liszttel elkevert tejföllel behabarjuk, végül finomra vágott, zsenge kaprot hintünk rá. Ki-ki ízlés szerint kevés citromlével vagy tárkonyecettel teheti pikánsabbá.

Habsburg Ottó
1912-2011

A Magyar úriasszonyok szakácskönyvét 1927-ben adták ki Scipiades Ida szerkesztésében.
Ebből a kiadványból vettük át szó szerint az Ottó-torta receptjét. Amikor ez a könyv megjelent, a 15 éves fiatalember spanyol, pontosabban baszkföldön élt, ahol középiskolai tanulmányait többek között pannonhalmai bencés tanárok irányították.

Bár Ausztriában, a Monarchia felbomlása után törvény fosztotta meg a koronaherceget az örökölt státusztól, édesanyja, Zita királyné döntése nyomán mégis arra készült, hogy egyszer majd megörökölheti apja trónját.
Az ifjú trónörökösnek a két háború között nemcsak a volt Habsburg Birodalom területét kellett elhagyni, hanem a nácik elől Amerikába kényszerült menekülni.

A II. világháború után, amikor módja nyílt, kiállt az egyesült Európa eszményéért, az Európai Parlament képviselőjeként készítette elő, és segítette hazánk uniós tagságát.

Csak nem nyolc évtized után tért vissza Gödöllőre, gyorsan híre ment érkezésének, az akkor még romos királyi kastélyban a város lakói szeretettel köszöntötték. Gödöllő díszpolgárává fogadta ő pedig boldogan jött, amikor tehette abba városba, ahonnan alig hatéves korában a Monarchia összeomlásakor menekítették a szülei után. Mind többet kísérte el másodszülött fia, Habsburg György, aki maga is Gödöllőn kötött polgári házasságot 1997-ben, majd 2001-ben, ő szervezte meg szülei aranylakodalmát. A kastélykápolnában tartott szertartás után sokan kívántak boldog éveket a Habsburg Ottónak és feleségének.

Gödöllő díszpolgára még egy évtizedig járt a kastélyba, többek között ott ünnepelte 90. és 95. születésnapját is.
2011-ben érte a halál. Testét Bécsben, a császári kriptában helyzeték örök nyugalomra, szívét pedig, végakaratának megfelelően Pannonhalmán.

Ottó-torta

Hozzávalók:

8 tojás
450 g cukor
300 g héjazott őrölt mandula (a fele legyen keserű)
200 g vaj
csokoládé
rum
pisztácia

8 tojás sárgáját 250 g cukorral habosra keverünk, bele adunk 250 g csokoládét és az őrölt mandulát, 8 tojás fehérjéből vert kemény habot és két tortalapot sütünk belőle.

Töltelék: 200 g vajat 200 g porcukorral bele adunk 4 keményre főtt, passzírozott tojássárgáját, 3 szelet puhított csokoládét, 200g finomra őrölt mandulát, 4 evőkanál rumot a tömeg közé vegyítjük, ezzel a két tortalapos megtöltjük.
A tortát csokoládéval bevonjuk, oldalát és tetejét koszorú alakban pisztáciával beszórjuk és közepére a tortacső legvékonyabb csövével tiszta vajjal ráírjuk: Ottó.

Rejtély???

Az Országos Széchenyi Könyvtárban a sok menükártyát őriznek, köztük van egy dísztelen is, amire kézzel csak annyit írtak: Habsburg Ottó, 1930. nov.30. Se több, se kevesebb. Mi történhetett azon a napon, amikor is egy kifejezett kímélő ételsorral készültünk a trónörökös fogadására.
Agathe Christie legendás empátiájú alakja, Miss Marple bőrébe bújva próbáltam megfejteni a rejtélyt.
Az első tisztázandó: akkor lett 18 éves IV. Károly fia, hiszen 1912. november 20-án látta meg a napvilágot. Valószínűleg születésnapján köszöntötték. A második megválaszolandó kérdés: hol? Alaposan tanulmányozva életét, és a szerény, mondhatni szegényes menü Pannonhalmára utal. Nem véletlen, hiszen már Habsburg leszármazottat, pl. Mária Valéria, gödöllői királykisasszony őt is oktatták bencés tanárok. Gödöllőt, ki kell zárni, a kastélyban akkoriban a kormányzó és családja lakott, nem valószínű, hogy ott került sor az ebédre vagy vacsorára: áttört czellerleves, tűzdelt pulyka vegyes salátával, almás lepény. Az áttört czellerleves= zellerkrém leves
Se több, se kevesebb.
Ha bárki hiteles és pontos információval rendelkezik, ne tartsa meg magának, szívesen közzétesszük.

 Háztűznéző 1865-ben
Ferenc József gödöllői reggelije

A kiegyezés dokumentumok aláírása előtt két naptári évvel, 1865 decemberében Pesten járt Ő felsége tudósított a Wiener Abendpost. Hogy mit csinált itt Ferenc József az részben kiderül Sürgöny (továbbá a Hon. c lapban) december 23-i számából.
A leírtak szerint december 20-án „reggel pont 7-kor indult Budáról gróf Eszterházy Mór miniszter és több hadsegéde kíséretében. Kerepesen az összetódult nép örömujjongásai között lettek a fogatok változtatva…már ekkor Gödöllőn élénk mozgás uralkodott a város szélén, a kastély kapujánál magas árbóczfán lengettek Ő felségeiknek, az uralkodó családnak és az országnak színei s az árbóczok czímerekkel voltak ékesítve.
A kastély ormán a császári lobogó volt kitűzve, a kapu felett az első emeleti közép ajtó (az erkély) nemzeti színekkel díszítve s a felett nagy nemzeti czímer…A kastély kapuja előtt az uradalmi cselédség, a kapu alatt a vadászati személyzet, a lépcsők előtt jobbra balra az udvari tisztségek voltak felállítva”… köztük Ivánka Imre az akkori belga bank tulajdonosának képviselője is.
Ő Felsége kíséretével a kastélyt minden helyiségeiben megszemlélte, a kertet. annak üvegházait, lövöldét, az istálókat szemügyre vette, s azután a régi vadászkert felé hosszabb sétát tett. Visszatérve Ő felsége a nagy teremben reggelizett. A reggeli folyama alatt a zenészek ritka ügyességgel a legszebb magyar nótákat hangoztatták és reggelinek kiváló ételei jó paprikás, gulyás hús, túrós tészta valának, melyeket Ő Felsége már előre megrendelni méltóztatott.
11 órakor indult Ő Felsége vissza Pestre, kocsiba szállva az összes közönséghez e szavakat intézni méltóztatott: Köszönöm a szíves fogadtatást.
Mi pedig csak azon óhajtásunkat fejezhetjük ki, hogy e látogatás ne legyen az utolsó, melyet kegyelmes királyunk (?) Gödöllőn tett, és hogy őt és magas családját, mint hajdan dicső elődjét Mária Teréziát, minél többször láthassuk és tudhassuk, a gödöllői kastélyban, miből nem csak Gödöllőre, hanem az összes hazára fényt és boldogabb jövőt reménylünk…
Egy gödöllői

Mikszáth Kálmán híres tárcája a pénzügyminiszter reggelije jutott az eszembe, amikor először elolvastam a korabeli beszámolót. Amikor a Gödöllői királyi szakácskönyvhöz gyűjtöttem anyagot, megtudtam: Őfelsége általában a lehető legszerényebben reggelizett, az íróasztalán félretolta az iratokat, és oda szolgálták fel neki, szinte mindennap ugyanazt: főtt virslit, egy zsemlével. Ha elfogyasztotta, akkor a kés lapján megnézte, maradt –ezen az a szakállán morzsa, ha nem elvette az odakészített morzsaseprűt és -lapátot és gondosan rendet tett maga után.
Ami még érdekesebb, Ferenc József, aki éppen megbékélni készült a magyarokkal, felesége felolvasónőjétől érdeklődhetett a speciális magyar ételek után. Ferenczy Ida, egy évvel korábban 1864-ben került felolvasónőnek Erzsébet császárné mellé felolvasónőnek. Valószínű ő „súghatott“, mit rendeljen az uralkodó reggelire. Ismerve Ferenc József szinte puritán életét nem hiszem, hogy hosszú élete során volt még része, zenés reggeliben. Ám Gödöllőn ez is megesett, 1865-ben, karácsony előtt két nappal.
Hol volt még a porosz-osztrák háború? A titok kulcsa vélhetően Ivánka Imrénél volt…hogy miért, arról majd egyszer később…

Egy korabeli képeslapon Ferenc József és kísérete 1865-ben, Magyarországon.

Mária Krisztina grillezett almája

Azt nem tudjuk, hogy milyen étkeket szolgáltak fel a Grassalkovich-palacsintán kívül a főhercegnőnek, de az osztrák receptgyűjteményben őrzik egyik kedvenc elkészítésének leírását.

Karamellizált alma, ahogy Mária Krisztina szerette.

Almát meghámozzuk, kockákra vágjuk, és csillagánizzsal, fahéjjal ízesített cukron megfuttatjuk, és tripli sec-kel (vagy narancslikőrrel) meglocsoljuk. Ha aranybarnára pirul az alma, levesszük a tűzről, hagyjuk kihűlni, majd hűtőszekrénybe tesszük. Az aranybarnára pirult almát levesszük a tűzről, és jéghidegre hűtjük. Finom kekszre halmozott diófagylalttal kínáljuk.