KASTÉLYHISTÓRIÁK

FILM, ZENE

 

 

 

 

200 éves a Csendes éj…

 

 

Erzsébet királyné kedvenc nótája

 

 

 

 

Az aradi vértanúk emlékezete Liszt Ferenc zenéjében

A külföldön élő Liszt Ferencet is mélyen érintette az aradi kivégzés. A honvédtisztek kivégzése miatt érzett fájdalmát muzsikában örökítette meg. A Funérailles alcíme mindennél többet kifejez? October 1849.

A ritka értékes, archív felvételen Szjatoszlav Richter játszik.

 

 

 

 

Erzsébet a filmsztár

Szépsége, különleges személyisége, tragédiája miatt is sok-sok film foglakozott életével.
Ebből valójában 12-13 Mayerlinggel, a szám bizonytalan, mert csak következtetni lehet, hogy a Bratfisch, a fiákeres című alkotásról csak sejteni lehet, hogy szintén Rudolf életét dolgozta fel.

Egy 1968-ban készült filmben Vetsera Mária: Catherina Deneuve, Rudolf: Omar Seriff, Erzsébet: Ava Gardner volt.
II. Lajos bajor királyról 4 film készült. 1972-ben Visconti filmjében ismét felvevőgép elé állt, Romy Schneider, hogy a rendező kifejezett kérésre ismét eljátssza Sisit.
Szilágyi László – Huszka Jenő: Erzsébet című zenésjátékát 1939-ben mutatták be a Magyar Színházban, Lázár Máriával a címszerepben.

Zenés betétek nélkül 1940-ben celluloid szalagon is megörökítették a történetet, Podmaniczky Félix rendezésében Erzsébet Karády Katalin, Ferenczy Ida Tolnay Klári volt.

Ami egyértelműen Sissi: a Romy Schneider címszereplésével forgatott filmtrilógia.
Romy Schneider nem szerette ezt a szerepét:
–Ha az ember kétszer vagy háromszor játssza ugyanazt a szerepet, egyfajta kényszerzubbony lesz. Adjatok végre egy szerepet, amelyben megmutathatom, mire vagyok valóban képes…Garantálom, hogy többet tudok, mint édesen, lányosan mosolyogni.
Egy biztos Romy Schneider neve már elválaszthatatlan ettől a szereptől.

Ernst Marischka több mint ötven évvel ezelőtt, 1955-ben forgatta az első részt. Nem szorul védelemre, bár sokan túl romantikusnak tartják. Tény a Monarchia összeomlása után a Habsburgokért nem rajongtak Ausztriában, s nem is igen foglalkoztak velük. 1980-as években, a Rudolf-életrajz megírása után kezdett csak foglalkozni Erzsébet életével.
Neki köszönhető verseinek megjelentetése, amelyek valójában önvallomások. Magyarul is megjelent, Mészöly Dezső avatott fordításában és szerkesztésében, Sirály a Burgban címmel. Mindezek hatására is, mára sokkal árnyaltabb a Sisi-kép.
Egyébként a Ferenc Józsefet alakító Karlheinz Böhm kétszer járt a Gödöllői Királyi Kastélyban. (beszámoló és fotók a film, zene rovatban)

Ferenc József császár és király: Marik Péter, Erzsébet királyné: Tiboldi Mária (Kedvenc sorom tőle: Csaltak, csaltam, csalódtam)
Nagyon szerettem ezt a kimagaslóan fantasztikus történelmi személyt.

Nem Bad Ischlben történt, de a monarchiában: Pest-Budán (1896 millennium) a Dobostorta című operettben, egyébként el sem lehet képzelni, hogy a császári pár táncra perdüljön.

Volt Csárdáskirálynő Sisi szülővárosában, Münchenben, elénekelte az operett „irodalom” minden híres szerepét. Tiboldi Mária primadonna, az egyetlen színésznő, aki Erzsébet királynéként énekelte színpadon:

Gyermekkorom óta rajongtam érte. A régi újságokat lapozgatva ismertem fényképeit, olvastam életéről, számomra ő volt a szépség, az intelligencia, az okos, művelt, már  XX. századi hölgy, aki messze meghaladta a korát.
Mikor felkerültem Budapestre, 1949-ben a királyi vár romokban hevert. Nekem mégis oda kellett mennem és ott sétálni, ahol Sisi fogadta Andrássy grófot- minden vasárnap délelőtt, pedig ki volt írva: Belépni tilos! A romhalmazok tetején én is királynénak éreztem magam…
Aztán később, Münchenbe kerültem és büszke voltam milyen sokat tudok róla. Bad Ischl, majd Bécs, ahol énekeltem, aztán Hermes-villa, Schönbrunn, nem is tudom  mennyi emléket őriz a szívem.
És a két hozzá köthető sziget, Korfu és Madeira szépsége is mélyen bennem él.
Mikor Szabó Margit újságíróval találkoztam készen álltam arra, hogy megalakítsuk a Sisi Baráti Kört, én lettem az első elnök.
Nem sokkal ezután a felkérés, játsszam, énekeljem el Erzsébet királyné szerepét, az új magyar operettben, a Dobostortában. Hiteles, hogy a királyné megkóstolta Dobos C. József újdonságát, a dobostortát. Erről és a többi alakításomról is írok a nemrégiben megjelent Művészbejáró című könyvemben.

A tragédia meghódította a mozivásznat

Az élet a legjobb forgatókönyvíró – mondják a szakmabeliek. Rudolf trónörökös tragédiája erre az egyik legjobb példa. Az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb alakja Korda Sándor 1923 körül forgatott a mayerlingi drámáról némafilmet. A Túrkeve melletti pusztán született rendező még Magyarországról vitte magával a drámai történetet, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe majd Berlinbe menekült. Ott forgatta azt a filmet, amiben Vetsera Máriát ifjú felesége született Farkas Antónia a filmekben később Korda Mária alakította.

1936-ban a francia világsztárok: Charles Boyer és Danielle Darrieux álltak a felvevőgép elé. Aztán egészen 1957-ig kellett várni, hogy elkészüljön az új Mayeling-film, abban Vetsera Mária a Háború és béke Natasája volt, Rudolf pedig férjre Mel Ferrer.

A következő ilyen témájú alkotásra már nem kellett csak valamivel több mint egy évtizedet várni. Vetsera Mária: Catherine Deneuve, Rudolf: Omar Sariff, Erzsébet királynét pedig: Ava Gardner játszotta.

Aztán közvetlenül a rendszerváltás előtt Magyarországon is filmre vették, a rendkívül szeretett Rezső királyfi életét. Szinetár Miklós rendezte a magyar-osztrák- NSZK koprodukcióban készült történelmi drámát. A hitelességéről annyit, hogy a forgatókönyvet az a néhai Brigitte Hamann írta, aki történész doktori értékezésében alaposan megismerhette a tényleges szereplőket, Kováts Adél és Hirtling István játszották a halálba menekülő szerelmeseket.
Aztán készült egy magyar vonatkozású botrányfilm is. Jancsó Miklós rendezte a Magánbűnök és közerkölcsök című alkotást, a főszereplő Balázsovits Lajos volt.
Rudolf karrierje a színházban folytatódott. az Elisabeth sikere után tíz évvel mutatták be Szegeden a szabadtérin, a trónörökösről készült musicalt. A szerzőpáros Lévay Szilveszter és Michael Kuncze darabja, a „Rudolf” siker volt, de meg sem közelítette az Elisabeth kirobbanó, máig tartó népszerűségét.

Rudolf emlékezete a muzsikában

A 160 évvel ezelőtt született koronaherceg születésekor két zeneszámot is komponált Josef Strauss, a trónörökös indulót és a szülőhelyre utalva, a Laxenburg polkát.

 

 

Kevesen gondolnánk, hogy a Csárdáskirálynő is kapcsolódik a trónörököshöz. Gerő András történész találó véleménye szerint, Kálmán Imre örökzöld operettje valódi monarchikum. A bemutató idején még élt Ferenc József, így mindenki tudta, de kimondani senki sem merte, hogy az operett valójában a császári famíliáról is szólhat.

A trónörökös zongorája egy bécsi emlékkiállításon

A bemutató közönségének egy része ugyan felháborodott, a másik viszont rendkívül jól szórakozott a tabukat döntögető előadáson. A téma pikáns: az arisztokrata úrfi beleszeret az orfeumi énekesnőbe. A korabeli nézők a karakterekbe belelátták az uralkodó család legfontosabb tagjait. Hiszen Schratt Katalin, a császár legendás „barátnéja” is színésznő volt, igaz orfeumban nem játszott. Rudolfról pedig még a legjobb barátai sem állíthatták, hogy házastársi hűségből kitűnőre vizsgázhatna.
Az igazi zenei csemege azonban a Marinka. Íme, az eredeti kotta, az internetes árverező portálról.

Hogy honnan ered a darab címe: lehet, hogy merész a következtetés, de Rudolf egyik szoptatós dajkáját Mariankának hívták és Csehországból került a bécsi udvarba. Ha megéri, akkor Rudolfot ott is megkoronázták volna.
A zenés játékot Magyarországon eddig még nem játszották. Tíz esztendővel ezelőtt hangzottak el belőle részletek a Sisi Baráti Kör megemlékezésén. A gödöllői kastély barokk színházában tartott program részletét láthatják Bálványosi Kálmánnak köszönhetően. Közreműködött: Balogh Ágnes, Alagi János és Soós Gabriella.

 

 

De mielőtt megkeresik a részleteket a film, zene rovatban, még egy érdekesség a Táncélet c. oldalról. Egy több mint tíz évvel ezelőtti balettelőadásról, az Operaházban játszották a Mayerling c. balettet. A két főszereplő Vetsera Mária: Aleszja Popova és Rudolf trónökörös: néhai ifj Nagy Zoltán volt. (fotó archív)

 

 

Kenneth MacMillan (1929-1992), a világhírű skót koreográfus, a londoni Royal Ballet volt igazgatója, a balett nyelvén dolgozta fel a történetet. Művének kerete egy rideg, titokzatos temetés. Főhőse, Rudolf herceg nem kívánatos, szerelem nélküli házasság kelepcéjébe esik, politikai intrikába keveredik, és végül morfium okozta vigasz függőségében vergődik. Liszt Ferenc muzsikája a dráma túláradó érzelmeit ábrázoló, sodró erejű zenei aláfestést nyújt. Megrázó erejű szólók és kettősök vezetik a cselekmény szálát a tragikus végkifejletig. A darabban táncművészet és drámaművészet új minőséget létrehozó, páratlan kifejező erejű formában egyesül, a néző a táncélmény mellett megrázó és felemelő színházi élmény részese lesz.

A gödöllői dívák szerepeihez

Blaha Lujza énekel

 

 

 

 

200 éve született Semmelweis Ignác. Az anyák megmentőjének életéről szóló filmben Ligeti Juliska játszotta az orvos édesanyját.

 

 

 

 

 

 

Merész, de találó megállapítás: a koronázás, 1867. június 8-a volt Erzsébet életének egyik legboldogabb napja. Elérte célját: férje, Ferenc József kiegyezett az ő szeretett magyarjaival. Szépségét fokozta a sugárzó boldogság.
Sohasem láttam őt ilyen szépnek. Mint valami égi látvány jelent meg a barbár pompa közepette” – írta Liszt Ferenc a lányának Erzsébet királyné koronázásáról.

Pedig voltak jócskán, akik ezt a nemzetünk számára rendkívül fontos történelmi eseményt, másképpen próbálták emlékezetessé tenni. A bécsi kancellária hevesen ellenezte, hogy a Mátyás-templomban, az ünnepi eseményen Liszt Ferenc kifejezetten erre az alkalomra komponált Koronázási miséjét adják elő. Az osztrákok szerint a koronázás állami ünnepség, azon pedig csak az udvari opera zeneigazgatójának alkalmi szerzeményét szabad előadni, és természetesen csakis bécsi zenészekkel. Simor János hercegprímás úgy érezte minden elveszett, nem úgy a Budai Zeneegylet tagjai, akik Eötvös József kultuszminiszterhez intéztek feliratot:
Eszközölje ki Nagyméltóságod ő. cs. kir. Felségénél, hogy a közelgő nemzeti ünnepélynél hazai művészetünk áldozatbemutatása is legkegyelmesebben biztosítassék, és hogy Liszt Ferenc miséjében, mint az összes magyar művészet hódoló jelvénye felséges apostoli királyunknak színe előtt felajánlatassék.
Türelmetlenül várták a választ, mindhiába. A kor ismert zeneszerzői és zeneművészei közül többen – Mosonyi Antal, Erkel Ferenc, Reményi Ede – a hírlapíró Falk Miksa segítségével közvetlenül Erzsébethez fordultak. Május 30-án, a koronázás előtt kilenc nappal érkezett meg a legfelsőbb rendelet: Liszt miséjét adják elő. De nem magyar, hanem bécsi zenészek és kardalnokok, a Benedictus hegedűszólóját, amelyet a mester személy szerint Reményinek komponált egy bizonyos Hellmesberger játssza majd. Hogy miért nem kor leghíresebb hegedűművésze, hanem egy nevenincs bécsi zenész. Reményi játékát nagyon kedvelte Görgey Artúr! Több mint érdekes, hogy a kancellárián erről is tudtak. Azt viszont figyelmen kívül hagyták, hogy Viktória még 1854-ben nevezte a magyar honvédtisztet a királynő hegedűsévé.
A Nemzeti Zenede hívta meg (és nem a bécsi udvar) a zeneszerzőt, aki fentről, ahol a kórus énekelt, hallgatta meg művének ősbemutatóját. Amikor vége volt az ünnepségnek a templomból távozó Lisztet felismerte és hosszasan éljenezte, ünnepelte a tömeg.
(Idekívánkozik, hogy június 6-án Liszt kihallgatásra volt hivatalos őfelségéhez, ahol a koronázásra váró király Ferenc József-renddel köszönte meg a zeneszerző munkáját.)

 

 

 

Köszönet a képeslapért Erdei Márk Ivánnak:

 

 

Civertan Grafikai Stúdió www.legifoto.com

 

 

 

Karlheinz Böhm

Őfelsége adományt gyűjtött Gödöllőn

Semmire sem jó, unalmas nap a kastélyban. A sajtófőnök a bejelentkezett tévés stábok listáját rendezi. Bent az évszázados vastag falak védenek a hőségtől, a reménybeli látogatók a tomboló kánikula elől a strandokra menekültek, ám egyszer a biztonsági őr töri meg az édes semmittevést: – Itt van Őfelsége!
Nem nézhetek rá túl értelmesen, megismétli:- Őfelsége a Sissi filmből!
S valóban a hall jótékony homályában ismerősnek tűnő arca nagyon-nagyon tarka rövid ujjú ingben, mellette született csoki barna asszony mosolyog, és egy úriember fehér ingben:- Bocsánat, hogy bejelentés nélkül mondja hibátlan magyarsággal – de Karlheinz Böhmnek most volt ideje, hogy megnézze az a helyet, ahol oly sok időt töltött Erzsébet királyné.

Irány az igazgató irodája, csakúgy, kopogtatás nélkül be az ajtón egy megbeszélés közepébe és ismétlés a biztonsági őrtől: Itt van őfelsége.
A főnök dühösen teszi le a tollát:- Magának megártott a meleg, de menjünk a vendég a legfontosabb…
Első látásra ő sem akarja elhinni, hogy Karlheinz Böhm, a Sissi-filmekben a Ferenc Józsefet alakító világhírű művész a vendég. Egyenesen Afrikából jöttek, a hölgy etiópiai, és művész felesége, a fehéringes úr pedig Csorba doktor, a család orvosa, most éppen segít a tolmácsolásban.
Aztán az igazgató kíséretében irány az emelet, ott is Erzsébet királyné lakosztálya.
Néhány hónappal később a nevéhez méltóan csodás díszteremben válaszol a műsorvezető kérdéseire Karlheniz Böhm. Kordbársony öltönyében szerényen ül, mosolya a régi, a haja szőkéből ezüstösre változott. Van miről beszélnie!
Közelebb áll a nyolcadik ikszhez, mint a hetvenhez. S ha már a számoknál tartunk, Karlheinz Böhm ötven esztendeje robbant be a filmvilágba Ferenc József szerepében. A tragikus sorsú Romy Schneiderrel álompárt alakítottak a Sissi-filmtrilógiában.
A félévszázados jubileum csak egyik apropója Magyarországi látogatásának. Az időbeni utazást térbeli követi, Afrikába, közelebbről Etiópiába, második hazájába.
A Gödöllői Királyi Kastélyba jótékonysági gálára diplomaták, művészek, üzletemberek jöttek Karlheinz Böhm hívószavára, hogy segítsenek az etiópiai nélkülözőkön. A díszteremben a vetítővásznon még a Sissi-film részletein nosztalgiáznak az adakozók, a derűs hangulat hírtelen komorrá válik. A császári udvar csillogása után, fekete-fehér képek következnek. Kietlen táj, csont sovány kisgyerek, arcát szinte nem is látni, csak szeme fehérje világít … de nagyon-nagyon. Kérőn, kérdőn, vádlón néz a kamerába.
Karlheinz Böhm nemcsak filmről ismeri ezeket az arcokat. Több mint negyedszázada, hogy létrehozta az Ember az emberért alapítványt. Eddig csak német nyelvterületen gyűjtöttek pénzt, hogy iskolát, kórházat építsenek Etiópiában. Most először eljött Magyarországra is. És nem véletlen, hogy a jótékonysági gálaestnek éppen Gödöllő a helyszíne, és az sem, hogy Erzsébet nap előtt. A királyi kastélyban csaknem hat évet töltött a magyarok legnépszerűbb királynéja. Erzsébet, nem csupán a királyné kötelezően elvárt jótékonykodása miatt támogatta a szegényeket. Talán ezért is választották ezt a helyszínt.
A műsorszámok közötti beszélgetésekből egy különleges életút bontakozik ki.
• Apám, (Karl Böhm karmester. A Szerk. megjegyzése) szerintem legrosszabb álmában sem gondolta, hogy fia nem zenész lesz. Sokat zongoráztam, de nem töltötte ki igazán az életem. Zenei tanulmányaimnak mégis sok hasznát vettem, amikor később operaelőadásokat rendeztem… Bár csaknem félszáz filmben játszottam, egyik sem lett olyan ismert, mint a Sissi. Ötven éve, amikor forgattuk, természetesen másképp látták a császári párt, romantikus egymásra találásuk meghatotta a nézőket. Kíváncsi lettem volna, mi történik, ha Romy Schneider vállalja a további forgatást. És eljutunk a császárné életének kevésbé sikeres életszakaszához, fia halálához. Romy nemet mondott, s bármennyire tiltakozott Sissi szerinte negédes figurája ellen, ez a szerep immáron örökre elválaszthatatlan tőle. Őrá teherként nehezedett. Engem nem érintett meg ennyire… Még sok filmben játszottam nemcsak Európában, hanem Amerikában is, aztán komoly, veretes színpadi szerepeket, ez utóbbiak közül Lear király állt hozzám a legközelebb.
A díszterem közönsége feszülten figyeli Karlheinz Böhm életútjának további alakulását.
• Egy tv műsorban, ha úgy tetszik fogadásból pénz gyűjtöttem az etiópoknak. Akkor több mint egymillió márka gyűlt össze…
És azóta még sok-sok, hiszen miből épült volna 100 iskola. Etiópia legsúlyosabb társadalmi-gazdasági gondja, az írástudatlanság, a lakosság mintegy negyven százaléka nem ismeri a betűket, ezért nem tud szakmát tanulni. A polgárháború sújtotta, kedvezőtlen földrajzi adottságú országban – a bibliai példával élve – nem halat adnak a rászorulóknak, hanem megtanítják őket halat fogni.
• Az éhínség Etiópia legnagyobb gondja. Tragikus volt látni a koszos vackukon a megváltó halálra váró embereket, Főleg a gyereket. Mikor egyikőjük kilátásáról érdeklődtem, azt mondták csupán néhány órája van hátra. Azt mondtam, hogy az nem lehet! Lettekorist – így hívták kislányt – megmentettük Almazzal.
Almaz Böhm alacsony fiatalasszony, a művész felesége és egyben két gyermekük anyja. Niki és Aida – édesanyjuk kérésére Ausztriában jár iskolába, de amikor tehetik, hazamennek Etiópiába. Aida névadása nem véletlen. Verdi operájának hőse, Aida etióp királylány volt. Karl Böhm is sokszor vezényelte a művet, fia Karlheinz is szereti ezt a művet. Így természetes, hogy kislánya is ezt a nevet kapta.
Az eddig megépült száz iskolát is Aida-iskoláknak hívják. A világhírű művészt pedig egyszerűen Karlnak szólítják. Életéből csaknem negyedszázadot áldozott eddig arra, hogy a gyerekek iskolába járhassanak, szakmát tanuljanak, és megismerjék a szülőföldjükön legeredményesebb földművelési fortélyokat. Hogy minél kevesebben haljanak éhen.
Afrikában több mint hatszázan dolgoznak az alapítvány céljainak megvalósításáért. A legfőbb segítője társa, Almaz. Mint mondja, ha ő már visszavonul, felesége biztosan folytatja az általa megkezdett munkát.
A gödöllői gálaest valamennyi közreműködője, szereplője – köztük a Korfu szigetéről érkezett néptáncosok is – ingyen lépett fel. A világhírű Bécsi Filharmonikusok Schrammeln kamaraegyüttese is, akik a bécsi hauireigerek hamisítatlan Ferenc József-kori hangulatát idézték fel műsorukkal.

A gálaest végére kétmillió forint gyűlt össze az etiópiaiaknak. Karlheinz Böhm szerényen és meghatottan csak ennyit mond: Danke.

(Sajnos a látogatás óta a művész elhunyt (2014.május 29.). Érdekesség, hogy 86 éves korában érte a halál, ugyanúgy, mint Ferenc Józsefet, akinek alakja a romantikus filmek között örökké elválaszthatatlan Karlheinz Böhm személyétől!!)

Erzsébet a filmsztár

Szépsége, különleges személyisége, tragédiája miatt sok-sok film foglakozott életével.
Ebből valójában 12-13 Mayerlinggel, a szám bizonytalan, mert a Bratfisch, a fiákeres című alkotásról csak sejteni lehet, hogy szintén Rudolf életét dolgozta fel.
Emlékszünk még a Háború és béke című Tolsztoj regény csodálatos filmváltozatára, Natasát Audrey Hepburn, Bolkonszkij herceget akkori férje, Mel Ferrer játszotta. Az 1957-ben készült NBC-produkcióban Vetsera Máriát és Rudolfot alakították.
Egy 1968-ban készült filmben Vetsera Mária: Catherina Deneuve, Rudolf: Omar Seriff, Erzsébet: Ava Gardner volt. II. Lajos bajor királyról 4 film készült. 1972-ben Visconti filmjében ismét felvevőgép elé állt, Romy Schneider, hogy a rendező kifejezett kérésre ismét eljátssza Sisit. A Habsburg ház tragédiája, Ausztria címmel a Túrkevén született legendás Korda-fivérek közül a rendező Sándor, Alexander Korda forgatott filmet, felesége Farkas Korda Mária volt Erzsébet. Szilágyi László – Huszka Jenő: Erzsébet című zenés játékát 1939-ben mutatták be a Magyar Színházban, Lázár Máriával a címszerepben.
Zenés betétek nélkül 1940-ben celluloid szalagon is megörökítették a történetet, Podmaniczky Félix rendezésében Erzsébet Karády Katalin, Ferenczy Ida Tolnay Klári volt.
Ami egyértelműen Sissi: a Romy Schneider címszereplésével forgatott filmtrilógia.
Romy Schneider nem szerette ezt a szerepét:
– Ha az ember kétszer vagy háromszor játssza ugyanazt a szerepet, egyfajta kényszerzubbony lesz. Adjatok végre egy szerepet, amelyben megmutathatom, mire vagyok valóban képes… Garantálom, hogy többet tudok, mind édesen, lányosan mosolyogni.
Egy biztos: Romy Schneider neve már elválaszthatatlan ettől a szereptől. Ernst Marischka ötven évvel ezelőtt forgatta az első részt. Nem szorul védelemre, bár sokan túl romantikusnak tartják. Tény a Monarchia összeomlása után a Habsburgokért nem rajongtak Ausztriában, s nem is igen foglalkoztak velük.
Brigitte Hamann a történész alaposságával csak az 1980-as években dolgozta fel Erzsébet életét. Neki köszönhető verseinek megjelentetése, amelyek valójában önvallomások. Magyarul is olvasható, Mészöly Dezső avatott fordításában és szerkesztésében, Sirály a Burgban címmel. Mindezeknek hála, mára sokkal árnyaltabb a Sisi-kép.

Mária Valéria és a zene

Mi mást hallgatott kis főhercegnő, mint a magyar zenét. Értsünk bármit is ez alatt, szadai illetőségű szoptatós dajkája természetesen magyar népdalt énekelt neki. A kis főhercegnő szeretette Lidi (Legéndi Júlia) mély hangját, a királyné is megkedvelte azokat. Leggyakrabban a „Maros vize folyik csendesen”t dúdolva altatta kislányát. (youtube)

A királyné szerette a magyar zenét és az azt játszó vándorcigányok gyakran sátoroztak a kastély közelében, volt ám koldus vircsaft, ahogy Bécsben gunyorosan mondogatták. Az Erzsébet napon véletlenül több banda is Gödöllő felé tévedt és szerenáddal köszöntötték a királynét…
A tanrendből kiderült, hogy a zongoraóra elmaradhatatlan volt, Mária Valéria, talán édesanyja hatására (aki nemcsak szeretett, hanem szívesen játszotta is a mester műveit) Liszt Ferenc muzsikájáért rajongott. Amikor megtudta, hogy a zeneszerző ismét Pesten koncertezik, addig könyörgött nevelőjének, míg Gödöllőről útnak indultak. A világhírű zenész és a királykisasszony találkozásának története megtetszett Gárdonyi Gézának, olvassák el, hogyan örökítette meg. (A film, zene rovatban olvasható a történet irodalmi feldolgozása is.)
Mikor Lisztet kinevezték az országos Zeneakadémia vezetőjének, egy délelőtt valami dolgom volt nála. (Erkel Ferencről van szó.)
Amint beszélgetünk, megcsendül az előszoba csengője s belép az inas, vendéget jelent:
– Őfensége Mária Valéria főhercegnő.
Liszt elképedve néz az ajtóra. Fölugrik. Már nincs ideje, hogy az előszobába fusson a vendég elé, mert íme, az belép. Csak egy udvarhölgy kíséri.
A főhercegnő vidámságtól sugárzó arccal lép a mesterhez és így csicsereg:
– Kedves mester, hallottam, hogy Budapesten van, és annyira megörültem ennek a hírnek, hogy azonnal bejöttem Gödöllőről, csakhogy az ön művészetében gyönyörködhessek. Megteszi-e nekem, hogy játszik valamit?

Liszt nem tudott magyarul, leírhatatlan zavarral bámult a főhercegnőre, és zavarában nem tudott egyebet tenni, mint azt, hogy a hasán összefonta az ujjait, és a két hüvelykujjával malmozott.
A kísérő hölgy szólalt meg aztán franciául, hogy a főhercegnő mit akar, s így ült a mester a zongorához.
– De, – azt mondja Erkel, – soha még Lisztnek ilyen melege nem volt az életben.
A történethez annyit, hogy a kísérő Kornisné Vécsey Mária, a királykisasszony nevelőnője volt, és az ifjú hölgy valójában csak egy autogramot szeretett volna kérni Liszt Ferenctől. Nem értette, hogy akit így hívnak, miért nem beszél magyarul, hiszen ő osztráknak született, mégis szót ért minden gödöllőivel.

 

 

Mária Valéria kedvenc magyar nótája.