KASTÉLYHISTÓRIÁK

Köszöntő: Tisztelt Olvasó!

Történelmi emlékhelyek. A sok közül az egyik, nekem és gondolom még sok gödöllőinek a legkedvesebb történelmi emlékhely, a királyi kastély. De miért is lett az, kik azok a személyek, akik megfordultak a falak között. Elsőként az építtető Grassalkovichokat illik megemlíteni, velük kapcsolatban Mária Teréziát, aztán a szépséges királynét, férjét Ferenc Józsefet és a gödöllői királykisasszonyt, Mária Valériát.
De kik voltak még azok, akik az évszázadok és több államforma váltás alatt megfordultak a kastélyban.
A most induló internetes oldal róluk, a történelem alakítóiról mesél históriákat. Levéltári kutatáson alapuló tényeket és olyan személyes történeteket, melyek emberközelbe hozzák a sorsfordítókat. A történelemkönyvekben a kutatóknak ragaszkodni kell a szikár tényekhez. Pedig sokakat érdekelne, milyenek is voltak ezek a történelmi személyiségek, és milyenek testközelből napjaink élő legendái, akik közül szintén sokan megfordultak a kastélyban. (Gina Lollobrigida, Sophia Loren, Steven Spielberg)
A történetek a napóleoni háborúk idején kezdődnek, itt őrizték a Szent Koronát és ide menekült Ferdinánd a leendő császár és király, a 48/49-as forradalom és szabadságharc idején, Kossuth Lajos és az aradi tábornokok időztek a kastélyban. Abban az épületben, ahol Horváth Mihály püspök (leszármazottja ma is gyakori vendége a kastélynak) elkezdte megfogalmazni a Függetlenségi Nyilatkozatot, néhány évvel később a szabadságharcot leverő Ferenc József döntött nemcsak Magyarország, hanem immáron a Habsburg Birodalom sorsáról. Erzsébet királyné magának fedezte fel a barokk palotát.  Az 1867-es kiegyezés okán – némi túlzással – ez a kastély azonos a Monarchiával, majd 1918-ban az összeomláskor az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt innen menekítették ki. Itt bújtatták elsőszülött fiát, Ottót is, akit több évtized után a városban hatalmas ovációval fogadtak (pedig hol volt akkor még a mobiltelefon). Személyes elfogultság és öröm, hogy én is köszönthettem, 90. majd 95. születésnapján.
Hasonlóan kedves emlék Ilona asszony látogatása, aki annak idején itt próbálta enyhíteni a repülőbalesetben elhunyt kormányzó helyettes férje elvesztése miatti fajdalmát, és többször eljött mellszobrát koszorúzni. Utoljára talán 2001. szeptember 11-én, emlékezetes dátum, akkor rombolták le a New-Yorkban az ikertornyokat. A világtörténelem és a személyes életút így fonódik össze az emlékezetben.
A kastélynak köszönhetően a világ jött Gödöllőre: itt volt NATO belügyminiszterek első konferenciája, az Alpok-Adria csúcstalálkozó, a Visegrádi 4-ek is értekeztek a falak között. A legjelentősebb: az Európai Unió elnöksége: 2011-ben Európa jött Gödöllőre.
Az oldalt a kastélyhoz és a történelmi személyekhez köthető irodalmi alkotások teszik érdekesebbé (Ady Endre, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán) természetesen a sok-sok illusztráció.
Fogadják megértően ezt a lehetőséget, és várjuk véleményüket, hogy a beérkező ötletekkel, javaslatokkal, kikről olvasnának szívesen, tehessük még színesebbé oldalunkat.

Köszönettel: Szabó Margit.